A kutyák - természetükből adódóan - jelzik a falka többi tagjának az idegenek közeledtét. Amikor a házi kutyák izgatottak vagy nyugtalanok, ugatnak -ellentétben róka fajtársaikkal, amelyek csak nagy ijedtségtől ugatnak. A babiloni művészetből kitűnik, hogy a msztiffot sokan használták bűnözők távoltartására. Megfélemlítő neveket adtak nekik, mint  "Bűnösök Kihajtója" és "Ne habozz". Hasonló neveket adnak ma is az emberek indulatos kutyáiknak -a "Tyson" név a (híres bokszoló után) jó példa lehet erre. A kutyák veleszületett jó futóképessége a tizennyolcadik-tizenkilencedik században arra ösztönözte az embereket, hogy kocsijuk mellett futtassák őket. Amikor a kocsiból az emberek kiszálltak, a kutyák készen álltak gazdáik védelmére. Kétszáz évvel ez előtt a dalmatát pont erre a célra tenyésztették ki, Fekete-fehér bundája könnyen beleolvast az éjszaka sötétjébe, ezáltal észrevehetetlenné vált az útonállók előtt.

A kutyák ma is hasznos őrző-védő állatok. Több országban a rendőri szervek dobbermannokat képeznek ki, amelyekkel kitűnően lehet járőrözni, vagy német juhászokat, amelyek megtanulhatnak őrizni, gyanúsítottakat megtámadni vagy sérülés okozása nélkül tárgyakat erősen megragadni - amíg a rendfenntartó szervek meg nem érkeznek. A jól kiképzett kutyák kimondottan értékes szolgálatot tesznek  a rendőrségnek és a büntetés- végrehajtó szerveknek. Nagyon hasznosak nagy területek - mint például repülőterek - védelmében, mivel gyors futók, ugyanakkor ügyességük miatt be tudnak jutni elérhetetlen helyekre is, és emellett szaglásuk, valamint hallásuk sokkal fejlettebb gazdáikénál.